Megérkeztem! :)

Több mint 12 óra utazás után épségben megérkeztem Szombat este 9-re New Yorkba (otthoni idő szerint hajnali 3 volt) az International Hostellingbe. Varsóba kevesebb, mint 1 óra alatt értünk, ott 2 órát vártunk a gép indulásáig, majd 9 órát repültünk, hogy itteni idő szerint délután 4-kor landoljunk.

Miután 9-re a szállásra értünk bejelentkeztünk, és elfoglaltuk a szobákat. Egy szobába kerültem a leendő Camp Jaycee-sekkel.

Hostelling International - a szállás

Éppen készültek a Time Square-re, de annyira fáradt voltam, hogy semmi energiám nem volt elmenni velük. Helyette a magyar lányokkal (Szabinával és Viviennel) mentünk el hot dogot enni egy utcai árusnál. 10-re visszaértem a szállásra és 11-kor már aludtunk is.

Reggel 9-ig (otthoni idő szerint du 3-ig aludtunk) aztán elmentünk reggelizni egy New York-i dinerbe. A hely tömve volt és teljesen úgy nézett ki, mint az amerikai filmekben! A kávéval és a vízzel körbe jártak és ha megüresedett a poharad tele töltötték. :) A kaja nem volt olcsó, egy reggeli 10$ (2300 Ft), de legalább nagy adag volt és finom (azért az otthoni nyomába nem ért) is.

reggeli New York-ban

Délelőtt még elmentünk a lányokkal vásárolni: 

•   fogkrém 4 $ (kb 920 Ft)

•  adapter 6 $ (kb 1430 Ft)

• víz 1l 2 $ (460 Ft)

Remélem Effortban nem lesznek ilyen árak. Egyébként most éppen a buszon ülök, és a tábor felé tartok. Du. 2-kor indultunk el és 4-re érünk majd oda. Már egy csomó mindenkivel beszélgettem. Vicces, mert a britek is annyiféle akcentussal beszélnek, hogy nem győzöm kapkodni a fejem: skót, északír, liverpooli, londoni.

És képzeljétek tök különlegesnek tatják, hogy magyar vagyok. Egy skót lány Kirstie, például volt is Magyarországon (Kecskeméten) és imádta. Nagyon aranyos volt, ahogy csillogtatta a magyar tudását.:) Imádja a magyar konyhát és a kedvence Magyarországról a pogácsa. Pont meg is tudtam kínálni, mert a mama pogácsáját is át tudtam hozni a határon. (a híresztelések ellenére nem ellenőrizték és simán átengedtek az amerikai határon).

 

Egy liverpooli srác Carl is tök lelkes. 2 éve magyarokkal dolgozott együtt az egyik táborban és tanult tőlük pár szót, amit most el is mondott nekem (Ferencváros, szia). Megkért, hogy minden nap tanítsak neki valami új szót. Ma megtanulta a „Mizújs?”, a „Hogy vagy?” és a „Köszi, jól.” jelentését.

Kíváncsi vagyok milyen lesz a tábor…